Miután a migránsok kötelező szétosztásával kapcsolatos tervének megvalósítása egyre több akadályba ütközik, a milliárdos új ötlettel állt elő, hogy az Európai Unióban meglévő politikai befolyását pénzügyi haszonszerzésre váltsa át. Erre találta ki az “afrikai Marshall-tervet”. Ahogy azt a hvg-n megjelent cikkében írja: ahhoz, hogy a terv sikeres legyen, legalább 30 milliárd euróra lenne szükség évente. A tagállamok ennek csak kisebb részét tudnák fedezni. A pénz többi részének előteremtésére feltehetően biztos tudna ajánlani ‘megfelelő hitelezőt’. Itt a Soros-terv 2.0.

Úgy tűnik, hogy az eddigi világrend képviselői rettegnek a demokráciától. Legalábbis erre enged következtetni, hogy minden hatalommal rendelkező egyén, szervezet igyekszik még a jövő májusi Európai Parlamenti választások előtt bebetonozni a pozícióját, hogy egy esetleges váltás érintetlenül hagyja üzleti, politikai érdekeit. Nincs ez másként a világ leghírhedtebb, és talán legbefolyásosabb milliárdosa esetében sem. Alig egy hónap telt el a magyar kampány óta, amiben az ellenzék mindent megtett annak érdekében, hogy letagadja Soros tervének létezését, máris itt a következő.

Csupán emlékeztetőül a ‘Soros-tervként’ elhíresült dokumentumokból:

  1. Lehetőség szerint évente egy millió muszlim bevándorló befogadása.
  2. Évente, fejenként 15.000 euro összegű támogatás ezeknek a bevándorlóknak, hogy Európa továbbra is vonzó bevándorlási célpont legyen.
  3. Ezeket a bevándorlókat utána szét kell osztani egy állandó, és kötelező mechanizmussal, amit csak kvótaként emlegetünk.
  4. Végezetül pedig fel kell állítani egy Európai Bevándorlási Ügynökséget, amely a bevándorlási jogkör elbírálását átveszi a nemzetállamoktól.

Azon túl, hogy Soros közismerten a Nyílt Társadalom erőszakos megvalósításában érdekelt, sikeres spekulánsként ritkán cselekszik a haszon reménye nélkül. Az első változatban az lett volna számára a nagy üzlet, hogy az általa behozni kívánt bevándorlókként 9 millió forintnak megfelelő összegnyi juttatást harcolt volna ki a nemzeti kormányoktól. Ha nem rendelkeznek ekkora összeggel, akkor természetesen szívesen rendelkezésükre bocsájtotta volna a hiányzó összeget, csinos kamatért persze. Vagy ahogy ő mondja: a ‘pénz piacokról’. De mi tudjuk, hogy a pénzpiac valójában kit, kiket takar.

Látván az Európában egyre inkább eluralkodó politikai hangulatot, némiképp finomhangolt a terven, bár a lényeg nem változott. Az elv tartalmi része most is ugyanaz. Az EU-nak hitelt kellene felvenni, hogy segítse az afrikai országokat, akik cserébe segítenek megszervezni a bevándorlás intézményesített szabályait. Ez évi 30 milliárd eurót jelentene, amelynek előteremtésében természetesen szívesen nyújtana segítséget. Lényegét tekintve tehát úgy finanszíroztatná a nyílt társadalom rögeszméjét, hogy még szépen keresne is rajta. Mi pedig nemcsak befogadunk több millió afrikai bevándorlót, de még fizetünk is érte. Nagyszerű elképzelés, ugye?

A cikkben ezen kívül még őszinte vallomást tesz róla, hogy a demokratikus népszavazáson kimondott Brexit visszafordítására is súlyos milliárdokat szán. Szegény briteknek sok lesz a jóból, először a gazdaságuknak okozott mérhetetlen károkat a font bedöntésével, most pedig a demokratikus választásukat akarja zárójelbe tenni.

Cikkét így zárja:

A rideg valóság rákényszerítheti a tagállamokat, hogy nemzeti érdekeiket félretéve az unió fennmaradását helyezzék előtérbe. Ezt sürgette Emmanuel Macron francia elnök aacheni beszédében, és csatlakozott hozzá Angela Merkel német kancellár is. Ha sikerrel járnak, Monnet és társai nyomába léphetnek. Ám ehhez maguk mögé kell állítaniuk Európa tömegeit. Én és a Nyílt Társadalom Alapítványok mindent megteszünk, hogy segítsünk.”